Sziasztok!

Egy kerek pihinap után ismét jelentkezünk a világ legjobb Edzőjével! - ezúttal a kecskeméti KTE pályáról.

A következő 7 nap popsiról, lábakról fog szólni elsősorban, persze azért én keményen nyomom mellé a törölközős karedzéseket, tudjátok, nekem a karom a legnagyobb parám. A százas szériát én minden este lenyomom, ha kéri Szilvi, ha nem. Sőt, még kiegészítem 3x30 kis tölcsérkörzéssel is, érzem, hogy az pont oda hat, ahol nekem a bibi van (többek között! :-D)

[embed]https://youtu.be/mJ111TV-SQU[/embed]

Ma lépcsős gyakorlatokat vettünk, ezeket nagyon imádom. Látjátok majd, hogy szusszanásnyi erő sem maradt bennem a sokadik körre. Azért azt tudnotok kell, hogy mire a felvétel elkészül, addigra én már túl vagyok egy magyarmiskásos bemelegítésen, és 4-5-6 próbakörön... szóval mire a nagy plénum elé kerülök, már ritkán vagyok friss és üde! :-D

Ez a lépcsőző gyakorlat tényleg szenzációs, felfelé minden második lépcsőfokra "szökkenek" rá, lefelé minden egyesre rálépek, hogy kicsit lerázzam a felfelé kaptató izommunkát. Ezek az öles lépcsők még egyesével is odahatottak volna felfelé, így meg aztán teljesen kicsináltak, ennek ellenére nagyon jól esett.

A sok teendő között úgy elillant a nap Kecskeméten, hogy az ebéd csak egy gyors krumpli lett menet közben (azt le nem írom, hogy pontosan hol és mit ettem, mert Szilvi azonnal autóba pattan és éjfélig fogok futni a lépcsőházban :-D), de képzeljétek a Pasijaim sütöttek nekem vacsira tócsnit és nagyon fini lett! Köszi Tündérek!
Apropó, Pasik!
Én éltetem Szilvit a profizmusáért, Ti drukkolktok nekem, de a legfontosabb Támaszomról szó sem esett eddig:
Vargad nélkül esélyem sem lenne sem a sportra, sem a blogra. Amíg én futok, Ő retusál helyettem. Amíg Szilvivel edzek, Ő megy Bodiért az oviba, legózik vele, vagy éppen megfőzi a holnapi ebédjét, vagy elkészíti család vacsoráját. Mi felváltva szoktunk esténként mesélni Bodicseknek, ma én következtem volna. De annyira elcsúszott a napom, hogy ha csak estimese után írtam volna meg a beszámolómat, akkor Ti már aludtatok volna... A Pasijaim felajánlották, hogy ma is olvas Apuci, holnap meg én olvasok majd deleléskor is és este is.
Imádom Őket! A legnagyobb boldogság forrásaim és a legerősebb támaszaim!
Köszönöm Nektek Pasik! Nagyon hálás vagyok Nektek!

No most el is búcsúzom Tőletek, legalább egy pohár BOCK-ot kikészítek Vargad éjjeli szekrényére... Azt hiszem, ezután a húzós nap után nem csak nekem jár a lazítás.

Köszönöm Szilvi a mai szuper edzést, a látszat ellenére imádtam!